A Rizsrl s jtkony hatsairl!
Szmtalan fajtja ismert s ltalban a legtbb ember rendszeresen fogyasztja. A rizs eredetileg Knbl szrmazik, de
a Japnok tvettk tlk. Amerikba a portuglok s a spanyolok ltal jutott el. Rendkvl egszsges s szmos jtkony hatsa ismert.
Rengeteg vitamint tartalmaz, tbbek kztt B vitamint. Sok lettani hatsa is van, amely szervezetnkre kihat.
A rizs tartalmaz mg kalciumot, ami ersti a csontjainkat, vasat, kemnytt s rostokat. Kivl a hajhullsra s a
korps fejbrre, ezen kvl alkalmas a klnbz brbetegsgekre is.
Elsegti a fogyst is, teht szmos dita alapanyaga.
Fajti
Hntolt rizs: ezen bell beszlhetnk opl rizsrl, melyet a hjban gzlnek, majd ezt kveten hntolnak.
Ez a fnyezett rizstl jval zletesebb.
Barna rizs: Kimutattk, hogy a gyomorbetegsgekre rendkvl j hatssal van.
a hantols utn nem fnyezik. Sokkal nagyobb a tprtke, mint a hntolt rizsnek s jval kemnyebb is.
Ezen a kt fajtn kvl mg megklnbztethetnk hossz s rvid szem rizst. A hossz szemek nem tapadnak ssze,
gy ezt hasznljk gyakrabban fzsnl. A rvid szem knnyen puhra f s ezt knnyebb plcikval is fogyasztani,
akr csak Knban s Japnban teszik.
Persze brhol jrunk a vilgban a rizsnek szmos elnevezse ismert, de mindenki el szeretettel fogyasztja. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Archvum
